Végéhez közeledik a vasárnapi parlamenti választások kampánya, és talán aktuálissá válik néhány mondatban összefoglalni ennek tapasztalatait. Az RMDSZ olyan jelöltekkel indult el ezen a megmérettetésen, akiknek nem volt ismeretlen a megye és az egyszerű embert foglalkoztató mindennapi gondok sora. Olyanokkal, akik nemcsak az elmúlt időszakban tettek a közért, nem volt idegen számukra a közélet, a közösségi munka. Majd két évtizedes, a közösség szolgálatában végzett munkával telt periódus után azonban most is sikerült új dolgokat tanulnom.
A Szatmár megyei emberek őszinte emberek és nem vezethetők félre. Őszintén elmondták eddig is, és az elmúlt hetekben is, hogy sokkal többet jelent számukra a december 9-i megmérettetés, mint azt bárki is hitte volna.A helyhatósági választások után kialakult helyzet, az, hogy felismertük: megszerzett jogainkat eltiporhatják, minden elért eredményünket kisajátíthatják és zászlaikra tűzve szavazatokért kuncsoroghatnak mások felforgatta a megye lakosságának értékítéletét. Rájöttünk arra, hogy közös ellenségünk a közöny, hogy az összefogásban van most egyedül az erő.
Abban a képességben, amit a helyhatósági választások során a román pártok szavazóik számának hihetetlen megnövelésével megvalósítottak, és abban a fenyegetésben, hogy ezt a képességet továbbfejlesztik.Arról beszélek, hogy míg a magyar versenytársak a mi plakátjaink letépkedésével foglalatoskodnak, addig a tavaszi helyhatósági választáson győztes román pártok már nemcsak román szavazóikat akarják mozgósítani.
Trójai falóként tolják be a nyelvi és nemzetiségi gátak megszűnéséről beszélő jelöltjeiket közösségünk véleményformálói közé. Olyanokat, akik sem magyarul beszélni, sem magyar ügyeket ismerni nem hajlandók, de a kampány során úgy gondolják, minden megszerzett szavazat egy újabb esély arra, hogy pártjuk erősebb pozícióba jusson a bukaresti törvényhozásban. Azokról a pártokról beszélek, akikkel szemben kínkeserves munkával tudta megszerezni az RMDSZ a magyar oktatás, a szabad anyanyelvhasználat jogát. Azokról a pártokról van szó, akik a magyar tannyelvű intézményeinkből ki akarták söpörni a magyar vezetőket, és át akarták venni gyermekeink nevelésének jogát.
Velük szemben áll érdekvédelmi Szövetségünk. Állt akkor, amikor fenyegetett helyzetben voltak jogaink, és állni fog a jövőben is. De ez a szembenállás nem politikai szövetségek szembenállása. Az elmúlt néhány hónapban, amióta az ország a parlamenti választások lázában ég személyesen is megtapasztalhattam, hogy ebben a folyamatos harcban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nem egyedül veszi fel a kesztyűt. Ott állnak mellette Önök, Szatmár megyei magyarok és svábok. De nemcsak a kisebbségek részéről érezhető a támogatás. Mindenki, aki normalitásra vágyik, mindenki, aki egy biztos jövő építésén munkálkodik elismeri, hogy az egyedüli olyan politikai alakulat, amely bebizonyította a kampány során is, hogy képes ezt biztosítani az az RMDSZ.
A román pártok már a kampány első napjaiban egymás torkának estek a sajtóban is de szó szerint az utcákon is. Nem foglalkoznak a megye ügyeivel sem, de legkevésbé foglalkoznak a közösségünk gondjaival, igényeivel. Pedig nekünk, akik itthon akarunk jövőt építeni magunknak és családunknak létfontosságú, hogy biztosítva legyen a fejlődés, a jólét és a biztonság. Erős bukaresti képviselettel közösségünk elérheti ezt a célt, és leállíthatja a helyhatósági választások után elindult balkanizálódási folyamatot. Ezért küzdöttünk eddig is, és az Önök támogatásával ezért fogunk dolgozni a következő időszakban is.